„A konferencia központi témája a digitális turizmus. Válaszokat keresünk arra, hogyan tudjuk felismerni és alkalmazni a legújabb technológiákat, fejlesztéseket annak érdekében, hogy lépést lehessen tartani a globális folyamatokkal. Öt szekcióban harminchét előadást hallgatunk meg.  Tizenkét intézményből, külföldről is érkeztek előadók” – mondta köszöntőjében Dr. Reisinger Adrienn egyetemi docens, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar tudományszervezési dékánhelyettese.

A főszervező, Ivancsóné Dr. Horváth Zsuzsa is köszöntötte a vendégeket.

Printz-Markó Erzsébet, a konferenciát szervező Turizmus Tanszék munkatársa úgy fogalmazott, hogy a digitális turizmus egy különös házasság, a kommunikáció és a technológia, a virtuális világ és a fizikai valóság összefonódását jelenti.

Márkus Gábor, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)  informatikai ügyekért felelős vezérigazgató-helyettese előadásában a digitalizált turisztikai lehetőségeket mutatta be hazai és külföldi példákon keresztül. Kiemelte, hogy a turizmus több mint 10 százalékkal járul hozzá a magyar GPD-hez, és 12 százalékkal a foglalkoztatottsághoz. Az ágazat teljesítménye kimagasló. A „Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030” egyik alappillére a digitális turizmus, nem véltelenül, hiszen az internet folyamatosan formálja, alakítja a turizmus ellátási láncát, elősegítve a platformmegoldások létrejöttét. A vendégek ma már azonnal értékelhetik az igénybe vett szolgáltatásokat. A sharing economy lehetővé teszi, hogy magánemberek professzionális szolgáltatókkal versenyezve kínáljanak szállást, utazást, élményt. A mesterséges intelligencia és az üzenetküldő szolgáltatások összefonódásával pedig lehetővé vált a chatbotok alkalmazása.

„Egyre elterjedtebb, szinte szállóigévé vált, hogy az adat az új arany. Az ágazatban óriási mennyiségű adat generálódik, amelynek elemzésével az MTÜ is átfogóbb képet adhat a keresleti oldal preferenciáiról. A jövő azoknak a kezében van, akik képesek ezeket az adatokat feldolgozni, elemezni és felhasználni, otthonosan mozognak a Big Data korszakában, és személyre szabott ajánlatokkal, célzott kampányokkal tudják megszólítani ügyfeleiket” – mondta Márkus Gábor.

Rávilágított, hogy mindannyian digitális lábnyomokat hagyunk magunk után akkor is, ha a mobiltelefonunkat használjuk, ha bankkártyával fizetünk, egy szálloda rendszerében rögzítik adatainkat, vagy éppen a közösségi médiában posztolunk, kommentelünk. Ezekből az adathalmazokból pedig a mesterséges intelligencia segítségével az arannyal felérő, hasznosítható információk szűrhetők le.

Kovács Balázs, a GD Consulting ügyvezetője „Tradíció és innováció – mit érdemes az osztrákoktól eltanulni” címmel tartott eladást. A Turizmus Zrt. korábbi ausztriai külképviseletvezetője tavaly önállósította magát, és hozott létre tanácsadó céget.  

„Ausztriában úgy tekintenek a turizmusra, mint a boldogság iparágára, és a „megérkezni és újjászületni” brand köré építik fel azt. Ausztria tehát egy olyan ország, ahol a vendéglátók boldogságpillanatokat állítanak össze a vendégeik részére. És nagyon hatékonyan tudják előre bemutatni, hogy mi vár a turistákra.

„A turizmusmarketing feladata azonban nemcsak az élményállítás. Az élményeken túl olyan felismeréseket is generálnia kell, amelyek új tudásra ébresztik rá az embereket. Erre jó példa a Linz változtat szlogen” – hangsúlyozta Kovács Balázs, kiemelve a neuromarketing szerepét a turizmusban.

„Mit tehet egy szálláshely? Leginkább azt, hogy egyedi szolgáltatást fejleszt” – mondta Szigetvári József.

Szigetvári József, a Szállás.hu ügyvezető igazgatója eredetileg nem dolgozott az ágazatban. Agrármérnökként végzett, és az elmúlt húsz évét digitális termékek fejlesztésével töltötte.

„A digitális turisztikai térben mindenki csak egy kattintásnyira van a másiktól, és ugyanilyen gyors mozdulattal össze is hasonlíthatja a szállásokat. A fogyasztók a célállomások helyett ma gyakran  árküszöb és kategória szerint navigálnak. Vagyis nem számít már, hogy jobbra indulnak, vagy balra, csak az, hogy tetszik-e szállás képe, és jó-e az értékelése. A turisták ma már hajlandók elmenni olyan kicsiny településre is, ahol korábban a madár sem járt. Vagyis a digitális turizmus lehetőséget ad a kis, felfedezésre váró célpontoknak is” – mutatott rá Szigetvári József, kiemelve, hogy ma Magyarországon nagyságrendileg kétezer olyan apartman és vendégház van, ami versenyképes az 1-3 csillagos szállodákkal. Közben nem a piac változott meg, hanem a fogyasztó. Más lett az igénye. A program, az esemény és az élmény mozgatja. Ezek az élmények határozzák meg, hogy hova fog menni.

„Mit tehet akkor egy szálláshely? Leginkább azt, hogy egyedi szolgáltatást fejleszt. Ha nem tudja egyetlen rövid mondatban megfogalmazni, hogy mi is ő valójában, akkor nem lesz nagy jövője. Lehet például a legszebb csipketerítőkkel ellátott vendégháza. Aki csipketerítőt akar nézni, hozzá fog menni. Vagyis nem mindenkihez, bárkihez szólunk, nem akárkinek kommunikálunk, hanem konkrét üzenetünk és szolgáltatásunk van. Nincs „sok”, és nincs „mindenki”, ezeket a fogalmakat a digitális térben, ahol a szálloda, az apartman és a vendégház ugyanolyan versenytárs, el kell felejteni. Ha divatos szóval akarok érni, akkor azt mondom, hogy a szállásadók infuenszerei maguk a vendégek. Minden egyes vendég, aki ott volt, és megosztja a több száz, több ezer Facebook követőjével a tapasztalatait. Erre kell koncentrálni a digitális turizmus korában” – tanácsolta a Szállás.hu vezetője a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében megtartott konferencián.